Monthly Archives: augusztus 2019

Adóváltozások 2020.

Már megszokottá válik, hogy mielőtt választott képviselőink szabadságra mennek, még a tavaszi ülésszakban megalkotják a következő évi adótörvényeket, elfogadják az Ország Költségvetését. Így történt az idén is.

Vagyis, majdnem. Az idén az adótörvények elfogadása előtt Varga Mihály pénzügyminiszter úr egy 13+1 pontból álló gazdaságvédelmi csomagot is közzétett, melyben már előzetesen szerepeltek a vállalkozókat érintő várható adó módosítások. Ebben a csomagban több pozitív intézkedés is napvilágot látott, ami később az adótörvényekben öltött testet.

Kicsit tovább bonyolította a törvényalkotó a jogszabály alkalmazók dolgát azzal, hogy külön választotta az „egyes adó törvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló jogszabályt (2019. évi LXXIII. tv.) és az uniós jogharmonizáció miatt szükséges jogszabály módosításokat (2019. évi LXXII. sz. törvény)*.

Főbb módosítások:

SZJA:

Új adóalap-kedvezményt iktat be a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvénybe, amelynek szabályrendszere élethosszig tartó személyi jövedelemadó mentességet biztosít a legalább négy gyermeket szült vagy örökbefogadott, és azokat saját háztartásában nevelő vagy felnevelt anyák számra a munkával szerzett jövedelmeik tekintetében 2020 január 1-től. Ilyen jövedelmek többek között a bérjövedelmek, az egyéni vállalkozói jövedelem, az osztalékalap kivételével, az őstermelői jövedelem, a z önkormányzati képviselői tiszteletdíj, valamint ide tartozik az un. megbízási díj is.

Társasági adó (TAO):

Egyre több vállalkozás választja a csoportos adóalanyiságot, látva annak adó és adminisztrációs előnyeit. A csoportos társasági adóalanyisággal kapcsolatos adózói visszajelzések alapján pontosításra kerülnek a csoportos társasági adóalanyságra vonatkozó szabályok, amely változások elsősorban az adminisztráció egyszerűsítését és az egyértelmű jogalkalmazást szolgálják.

Új társasági adóalanyként jelenik meg a szabályozásban a vagyonkezelő alapítvány, melynek szabályait ismerteti a módosítás.

A KKV szektor beruházási tevékenységének ösztönzése érdekében a javaslat szerint a fejlesztési adókedvezmény kis- és középvállalkozásokra vonatkozó jogcímének értékhatára 3 év alatt kedvezőbbé válik. A fejlesztési adókedvezmény értékhatárát 500 millió forintról 3 lépésben, fokozatosan csökkentik: 2020-tól a kisvállalatok esetében 300, a középvállalkozások esetében 400 millió forintra; 2021-től a kisvállalatok esetében 100, középvállalkozások esetében 200 millió forintra; 2022-től a kisvállalatok esetében 50, középvállalkozások esetében 100 millió forintra.  A fejlesztési adókedvezmény illetően továbbá a 2020. január l-jétől kezdődően bejelentett beruházások vonatkozásában megszűnnek a létszám- és bérköltség feltételek.

Megszűnik minden vállalkozás számára az év végi TAO feltöltési kötelezettség, annak minden adminisztratív kihatásával együtt. Ez a módosítás a 100 mFt feletti árbevételt elérő vállalkozásokat segíti 2020-tól. (A helyi iparűzési adó feltöltési kötelezettség továbbra is változatlan marad!)

 

 

EVA (Egyszerűsített vállalkozói adó)

  1. január 1-től megszűnik az EVA adónem. Ezt követően más adózási formát kell választani azon vállalkozóknak, akik még az idén is EVA-sak. Sajnálatosan bővebb, az eligazodást segítő, átmeneti intézkedést a törvényalkotó e kérdésben nem hozott. (Bízom benne, hogy az őszi korrekciós adócsomagnál már bővebb iránymutatást kapnak az EVA-sok az áttérésre vonatkozóan.)

Szociális hozzájárulási adó (Szocho)

Már 2019. július 1-től 2 %-kal csökkent a szociális hozzájárulási adó, mértéke 17,5 %. Mint tudjuk ez a változás a munkaadók, munkáltatók és a kormány bérmegállapodásában került rögzítésre, mely most a törvény szövegében is napvilágot látott. Várhatóan 2020. július 1-től újabb 2 %-os mérséklésre kerül sor, de ezt még a jelen törvény nem tartalmazza. Ez a csökkenés kihat az egyéni vállalkozói, társas vállalkozói jövedelmekre is, valamint minden bérjövedelemre.

Itt jegyzem meg, hogy idén januártól az EHO-t (Egészségügyi hozzájárulást) eltörölték, viszont az osztalék típusú jövedelmek után Szociális hozzájárulási adót kell fizetni. Ennek a maximum összege magasabb, mint az EHO-é volt. (Az adót mindaddig kell fizetni, amíg a magánszemély jövedelme a minimálbér huszonnégyszeresét el nem éri, idén: 3.576.000,-Ft-ot.)

KIVA

A Kisvállalati adó mértéke 13-ról 12 %-ra mérséklődik 2020-tól.

Részben követi a Szocho csökkenését, ezért érdemes átszámolni a vállalkozásoknak, hogy esetleg átlépjenek a TAO adózásból a KIVÁ-ba, ami kiváltja a társasági adót, a szociális hozzájárulást és a szakképzési hozzájárulást is.

Általános forgalmi adó (ÁFA)

A szálláshelyek ÁFA-jának mértéke január 1-től 18 %-ról 5 %-ra csökken! Komoly kötelezettség csökkenés a szállásadók, szállodák vonatkozásában, viszont ezzel szemben bevezetésre kerül e tevékenység esetében is a turisztikai hozzájárulás. A szállás szolgáltatásból származó árbevétel 4 %-át turizmusfejlesztési hozzájárulás címén be kell fizetni és be kell vallani a vállalkozásoknak. Hasonlóan, mint a vendéglátási tevékenységből származó bevétel után (2016. évi LXVI. tv. X. fejezete)

Az ÁFA törvény a jogharmonizációs csomagban is módosul. A vállalkozások sok-sok éve szenvednek attól, hogy ha a vevő nem fizeti ki számukra a számlájuk ellenértékét, esetleg felszámolás alá is kerül, akkor kétszeres veszteség éri őket, mert ők az ÁFA-t befizették a költségvetésbe, de a vevőtől nem kapták meg. Ennek orvoslására szolgál az ÁFA tv 77. §-nak módosítása, mely szigorú feltételek mellett, de lehetővé teszi önellenőrzés keretében az ÁFA utólagos visszaigénylését a behajthatatlan követelések tekintetében. (Ezt a tipusú adóalap csökkentést külön is jelenteni kell majd az adóhatóságnak, viszont visszamenőleg az elévülési határidőn belül, a feltételek teljesülése esetén, érvényesíthető.)

Reklám adó

A Reklám adó mértéke Nulla százalék lesz 2022 év végéig. (2014. évi XXII. tv) Az adónem alapvetően a közvetítőkre, a média szolgáltatókra vonatkozik, a vállalkozások saját reklámjára nem.

Egyebek

Az egyéni vállalkozók 2020-tól közvetlenül is átalakulhatnak társas vállalkozóvá. Nem szükséges az eddigi megoldás, hogy először egyéni cég, majd ezt követően pl. korlátolt felelősségű társaság.

Az adótörvények is alkalmazkodnak ehhez a lehetőséghez, ahol ennek relevanciája van.

Adminisztrációs egyszerűsítés, hogy jövőre összevonásra kerül a bérből levonandó nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék pénzbeli, természetbeni hányada valamint a munkaerő piaci járulék. A mértékük nem fog változni.

Könyvvizsgálat: A jogszabály módosítás a könyvvizsgálói Közfelügyelet hatáskörét és feladatait bővíti.

Számviteli törvény: Az egyéni vállalkozók átalakulásához kapcsolódó szabályokat iktat be a törvénybe, valamint szabályozza a szerződések elszámolását, különös tekintettel az éven átnyúló teljesítésű szerződések elszámolását. A módosítás bevezeti pl a teljesítési fok fogalmát. Előírja, hogy a teljesítési foknak a ténylegesen elvégzett szerződéses munkáknak a szerződés szerint elvégzendő összes munkához viszonyított arányát kell kifejeznie. A módosítás meghatározza a készültségi fok fogalmát is. A készültségi fok meghatározása általában műszaki adatok alapján, százalékban kifejezve történik.

Cikk: Marjay Gyula VOSZ BPMRSZ Elnök

A fentekben a legfontosabb adó és egyéb kapcsolódó jogszabályok módosítását foglaltam össze, mely a vállalkozók jelentős részét érintik, sőt ebből egy-egy változás minden vállalkozóra kihat. Ahhoz, hogy a lényegen túl,- melyet minden cégvezetőnek, ügyvezetőnek tudni illik-, bővebb ismereteket szerezzenek a jogszabályokat és a részletes magyarázatokat is el kell olvasni, valamint javaslom, hogy egy-egy adófórumon is vegyenek részt a vállalkozók, melyet a PMKIK és a VOSZ BPMRSZ együttesen fog megrendezni az év utolsó negyedévében.