Vállalkozói fórum Dél-Pest megyében

A VOSZ Budapesti és Pest megyei Regionális Szervezete a Pest megyei és  Érd megyei jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamarával karöltve 2018. november 15-én délutánra Ráckevére hívta  Pest megye déli részén elhelyezkedő vállalkozásokat, település vezetőket egy vállalkozói fórumra. A szervezők a meghívó szerint is érdekes előadásokkal készültek, olyan előadókkal, akik ritkábban fordulnak meg a megye ezen szegletében.

Marjay Gyula a VOSZ BPMRSZ elnöke köszöntőjében elmondta, hogy a VOSZ és a Kamara is arra hivatott, hogy a vállalkozókat hasznos információkkal lássa el, mely segít nekik a mindennapi munkájuk során. Az információt még a digitalizált világban sem árt közelebb hozni az emberekhez, mivel így sokkal személyesebbé válik a kapcsolat a hatóság és a vállalkozók között.

Dr Vereczkey Zoltán a PMKIK elnöke is arra tért ki, hogy a kamara egy összekötő híd szerepet kell, hogy ellásson a kormányzat és a vállalkozók között.

Adófórum keretében Tamásné Czinege Csilla helyettes államtitkár, a NAV adószakmai ügyekért felelős helyettese az adózó barát NAV 2018. évben végzett feladatairól és 2019. évi terveiről beszélt.

Kiemelte az e-Ügyintézés / Cégkapu / e-Ellenőrzés-t, az online adat- és változás bejelentést, az egyéni vállalkozók szja-bevallását, melyet a NAV már a 2018. évről is elő fog készíteni, valamint elmondta a NAV ellenőrzési szemléletének és módszereinek változását. 2019. január 1-től a Cégkapu nyitására kötelezett vállalkozások (egyéni vállalkozó nem!) a NAV-val is már csak ezen keresztül kommunikálhatnak. Kéri, hogy akik még nem regisztráltak, nem gyakorolták ennek használatát, tegyék meg, mert pl. már a 2019 január 12-i bevallásokat is ezen keresztül lehet csak beküldeni.

Az egyéni vállalkozók SZJA bevallásának a határideje kitolódik május 20-ra, de már on-line formában, az adóhatóság előkészítésével.

Külön, példákat is említve szólt még a NAV ellenőrzési módszereinek változásáról, például a támogató tipusú ellenőrzésekről, amikor felhívják a vállalkozók figyelmét egy-egy, a NAV által vélelmezett hibára. Ha a vállalkozó ezt önellenőrzéssel rendbe teszi, semmi jogkövetkezmény nem keletkezik. Előadása végén kifejtette, hogy a NAV szeretné elérni, hogy a teljes ügyintézése papírmentessé váljék.

Dr. Funtek Zsolt a NAV Tájékoztatási Főosztályának vezető helyettese előadásában a 2019.évi adóváltozásokról beszélt. Első sorban az SZJA gyökeres változásairól, kiemelve a cafetéria majdnem teljeskörű adóztatását. A módosítások két részletben jelentek meg, egyrészt még a nyári adócsomagban, valamint a most ősszel elfogadott adócsomagban, melynek kihirdetése a napokban várható. Ő is kitért arra, hogy az egyéni vállalkozók részére már jövő év elején előkészíti a NAV a bevallás tervezetet. Persze csak azok az adatok szerepelnek benne, melyről a NAV-nak tudomása van, a konkrét bevételeket, költségeket, vállalkozói kedvezményeket továbbra is az adózónak kell kitöltenie.

A Cafeteri rendszer adóztatásának módosítása nem aratott osztatlan sikert a vállalkozók körében. Alapvetően a SZÉP kártyán kívül, minden a béreknek megfelelő adóterhelést kap, amennyiben a vállalkozó él még ezen juttatásokkal.

Nagyon népszerű lett a vállalkozások körében a KIVA, a kisvállalati adó. 2019-től még szélesebb kör élhet a kis-középvállalkozásoknak létrehozott adónemmel, mivel a választhatóság felső határát 500 mFt árbevételről 1,0 mdFt árbevételre emelik.

A járulékok tekintetében a legnagyobb változás, hogy megszűnik a nyugdíjat foglalkoztatottak után a levonandó 10 %-os nyugdíjjárulék, 4 %-os egészségbiztosítási járulék és nem kell utánuk szociális hozzájárulást sem fizetni. (Megjegyzés: ugyanúgy lehet őket kifizetni, mintha közérdekű nyugdíjas szövetkezetben lennének!)

A szociális hozzájárulásról új törvény született, ebbe beépült az EHO (egészségügyi hozzájárulásról szóló) törvény is. Lesznek megszűnő és új kedvezmények is a törvényben.

Az ÁFA-ban a legfontosabb változásként az alanyi adómentesség 12 mFt-ra történő felemelését említette, valamint az új lakásépítés kedvezményes 5%-os ÁFA-jának eltörlését. Viszont az átmeneti szabály még néhány évig lehetőséget ad a kedvezményes kulcs alkalmazására.

Lakóingatlan-értékesítés áfa mértékére vonatkozó átmeneti szabály:

  • Az 5 %-os áfa kulcs alkalmazható, ha a teljesítés 2020. január 1. és 2023. december 31. közé esik és 2018. november 1-ig van végleges építési engedély vagy az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet eddig az időpontig bejelentették.

Ezt követően a vállalkozók kérdéseire adtak válaszokat az előadók. A konzultáció a szünetben is folytatódott, ahol az előadókon kívül Dr. Minya Mihályt a NAV Pest megyei igazgatóját is kérdezhették, aki szintén megtisztelte a rendezvényt a jelenlétével.

A fórum második részében Dr. Vereczkey Zoltán a PMKIK elnöke tartott előadást az Az EU források története, indokoltsága, jogi természete címmel. Előadásában áttekintette, hogy milyen helyzetben volt a magyar gazdaság 2004-ben, amikor a csatlakozási szerződést aláírta.

2004-ben Magyarország egész más (rosszabb) feltételeket kapott, mint a korábbi 15 tagállamnak volt. Komoly „fegyelmező hatalom” vett bennünket körül, ország kockázat minősítés, hitelminősítés tekintetében.

Alap tézisként kell kezelni, hogy Magyarországnak az EU-ban kell maradni, annak ellenére, hogy bíráljuk joggal az Uniót. A gazdaságon minden esetben nemzetgazdaságot kell érteni, mert csak az adja meg egy ország szuverenitását.

Előadásában komoly kritikával illette az EU kohéziós politikáját, valamint kitért arra a mindenkit érintő kérdésre, hogy hazánk nettó befizető-e az Unióba? Megállapítása szerint nem.

Példának hozta fel többek között a munkaerő kiképzési költségét. Ha egy középfokú végzettségű szakembert nézünk több millió forint tanítatási költséggel, azt a kint dolgozó 2-300 ezerrel megszorozzuk, sok-sok milliárd forint az, melyet átadunk az EU-nak.

Komoly kérdésként kezeljük az államadósság kérdését. A statisztikák egyértelműek. Mi drasztikusan le tudtuk szorítani az államadósságunkat, ugyanakkor a környező országok, még a kiemelten fejlettek is növelték az eladósodottságukat. Érdemes ezen elgondolkodni.

Az előadásában kitért még arra, hogy az EU támogatások ügyében természetesen a PMKIK bármilyen kérdésben áll a megye vállalkozói részére.

A rendezvény utolsó előadását Dr. Radich Orsolya a Pest megyei Kormányhivatal főigazgatója tartotta, a kormányhivatal és a vállalkozók kapcsolatáról. Elmondta, hogy a megyei vállalkozások száma több, mint 200 ezer és az előző évhez képest jelentős mértékben növekedett.

A továbbiakban a főbb kapcsolati pontokról szólt a vállalkozók és a kormányhivatal között. Létezik a hatósági (földhivatal, NÉBIH, állategészségügy, stb), de a legismertebb a foglalkoztatáspolitikai kapcsolat, ahol a vállalkozások a foglalkoztatáshoz kapcsolódó pályázatok útján, valamint a munkaerő közvetítésén keresztül is kapcsolódnak a hivatalhoz. Az elmúlt időszak kormányzati intézkedései közül kiemelt figyelmet érdemel a:

  • Munkahelyvédelmi Akció
  • A munkaerő mobilitását elősegítő eszközök
  • KKV munkahelyteremtő beruházások támogatása
  • Ifjúsági Garancia Rendszer bevezetése
  • A foglalkoztatás növelését célzó uniós programok (VEKOP – GINOP)

A VEKOP foglalkoztatást elősegítő projektekre komoly érdeklődés mutatkozott (ebben a VOSZ BPMRSZ is aktív szerepet vállalt), közel 8 ezer munkavállaló került bevonásra.

A Főigazgató néhány tapasztalatot is megosztott a jelenlévőkkel, hogy az egyes ügyintézésnél ezeket már elkerüljék:

Az előadása végén ő is felhívta a figyelmet az e-ügyintézés előtérbe helyezésére, és aktív használatára.

A rendezvény zárszavában Marjay Gyula megköszönte az előadók aktivitását, a jelenlévők figyelmét és kérte a vállalkozókat, ha bármi észrevételük, javaslatuk van az elhangzottakkal kapcsolatosan a VOSZ BPMRSZ-en keresztül eljuttatják az érintettekhez.