Vállalkozói Adófórumot tartott a VOSZ Budapesti és Pest megyei Regionális Szervezete

Immár hagyományos módon minden év januárjában az aktuális adó jogszabály változásokról tartott adófórumot a VOSZ Budapesti és Pest megyei Szervezete,  a BKIK, valamint a Zuglói Vállalkozói Szövetség támogatásával.

A rendezvény előadói és vendégei voltak:
Dr. Varga Árpád címzetes egyetemi docens, a  NAV volt elnökhelyettese, dr. Funtek Zsolt főosztályvezető (NAV Észak-budapesti Adó- és Vámigazgatósága), dr. Kiss Mariann tájékoztatási kiemelt főreferens (NAV Kelet-budapesti Adó- és Vámigazgatósága),  dr. Csobánczy Péter tájékoztatási főreferens (NAV Dél-budapesti  Adó- és Vámigazgatósága), Nagy Attila tájékoztatási kiemelt főreferens (NAV Dél-budapesti Adó- és Vámigazgatósága)

Kovács Zsuzsanna igazgatóhelyettes a NAV Pest Megyei Adó- és Vámigazgatósága, Kothencz István Adóügyi Igazgatóhelyettes a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-budapesti Adó- és Vámigazgatósága, Gassné dr. Radó Katalin Folyószámla-kezelési és Végrehajtási Igazgatóhelyettes a NAV Kelet-budapesti Adó- és Vámigazgatósága, Varga-Biller Katalin Adóügyi Igazgatóhelyettes a NAV Észak-budapesti Adó- és Vámigazgatósága

Minden évben, akár többször is változnak az adójogszabályok, melyek sajnos nem a kiszámíthatóság irányába mutatnak. Az idei adóváltozásokban természetesen vannak pozitívumok is, némi egyszerűsítés, adminisztráció csökkentési törekvés, de mint majd látjuk, sok újdonság és új feladat is jár a változásokkal együtt- mondta köszöntőjében Marjay Gyula a VOSZ BPMRSZ elnöke. Hozzátette, a VOSZ a jogszabályi változások eligazodásában kíván segíteni tagjainak, mint eddig is a mai térítésmentes oktatással is, ahol azok a szakemberek mondják el a változások lényegét, akik utána az ellenőrzés részesei is lesznek. Kiemelte még, hogy a tavaszi-nyár eleji adminisztrációs terhek csökkentését szolgáló konferencia sorozaton hangzott el először a vállalkozók és a VOSZ jelenlévő szakemberei részéről, hogy a KATA, kisvállalkozások tételes adójának 6 millió forintos felső határát fel kellene emelni, mert valóban ez az adónem, mely a legegyszerűbb adminisztráció mellett, a legkedvezőbb a mikró vállalkozások részére. Eljutott az üzenet a törvényalkotókig, a KATA felső határát 12 millió forintos árbevételig emelték fel.

Az előadásokat Dr. Varga Árpád címzetes egyetemi docens, a NAV volt elnökhelyettese kezdte, az ART, az adóeljárásról szóló tv. módosításaival. Szólt többek között arról, hogy 3,8 milló magánszemélynek fog adóbevallás tervezetet készíteni a NAV, melyeket március 15-től lehet majd megtekinteni és esetleg javítani az ügyfélkapun keresztül, de lehet majd papír alapon is kérni. A jogszabály változtatta az adótitokról szóló részt, valamint a végrehajtás alá vont adótartozás elévülését 5 évről 4-re mérsékelte. A megbízható adózók fizetési könnyítésének szabályait is enyhítette a jogszabály, 1,5 mFt-ig minden indoklás nélkül, egyszerű kérelemre is biztosítja a NAV a részletfizetés lehetőségét.

A Személyi jövedelemadó tv változásairól Dr. Funtek Zsolt a NAV tájékoztatási főosztályvezetője tartott előadást és válaszolt a nagyszámú hallgatóság kérdéseire. Kiemelt témaként beszélt a béren kívüli juttatások megváltozott rendszeréről, különösen a 100 eFt-os készpénzben adható béren kívüli juttatás szabályairól,

Részletesen elmagyarázta a megváltozott kiküldetési fogalmat, valamint a munkaerő mobilitását segítő adómentes kifizetések lehetőségét és a munkába járás költségtérítésének 15 Ft/km-re történő adómentes emelési lehetőségét.

Az egyéni vállalkozókat érintő változásoknál kiemelte, hogy a fejlesztési adókedvezmény 30 mFt-os felső határát eltörölte a jogszabály, így korlátlan összegig csökkenthetik a vállalkozók a tárgyévi adóalapjukat új eszköz beruházása esetén.

Dr. Kiss Marinn a NAV kiemelt tájékoztatási referense a szociális hozzájárulás és más járulékok változásáról szólt. A legnagyobb változás 2017-ben a szociális hozzájárulás 27%-ról, 22 %-ra történő csökkentése, valamint az egészségügyi hozzájárulás is két kulcsos lesz.

A jelenlévőket tájékoztatta még a többes jogviszonnyal rendelkezők biztosítási kötelezettségéről, valamint arról is, hogy a 20 fő fölött foglalkoztatók –mint tudjuk rehabilitációs járulékot is fizetnek-, melynek összege 2017-től a minimál bér 9-szerese lesz. Vállalkozói kérdésre megerősítette, hogy már csak hatósági igazolás birtokában fogadható el, hogy valaki megváltozott munkaképességű dolgozó.

Dr. Csobánczy Péter a NAV tájékoztatási főreferense az ÁFA idei változásairól tartotta meg előadását és igyekezett a feltett kérdésekre egzakt választ adni. Mint tudjuk az ÁFA néhány helyen változott, természetesen itt is az év közi jogszabályok is meghatározók, amik most január 1-vel léptek hatályba. Az on-line pénztárgép használatára vonatkozó kötelezetti kör bővülése, min tudjuk a taxisok, masszőrök, plasztikai sebészek és még jó néhány szolgáltatónak kötelező használni a gépet. Az a szabály továbbra is maradt, hogy aki bejelenti a NAV-nak, hogy ő csak számlát ad a vevőinek, ott nem kötelező a gép használata, de akkor minden vevőnek a pontos nevét, címét is tudni kell!

A számlázási szabályokban annyi változott, hogy a 100 eFt feletti ÁFA-t tartalmazó számlák esetében mindenkor rá kell írni a vevő adószámát is.

A legnagyobb „sláger” téma most is a vendéglátás ÁFA kulcsának és ahhoz kapcsolódó magyarázatok, kérdések voltak. Az idén 18 %-ra mérséklődött a vendéglátóipari szolgáltatások ÁFA-ja, jövőre viszont 5 % lesz! Az előadó rávilágított, hogy a sok félreértés (közétkeztetés, munkahelyi étkeztetés miért nem tartozik  oda és így tovább) abból fakadhat, hogy a jogalkotó szándéka az ÁFA kulcs csökkentéssel a turizmus előmozdítása, ösztönzése lehetett. Erre utal az is, hogy jövőre igaz 5 % lesz az ÁFA kulcsa a vendéglátásnak, de e mellett a vállalkozónak 4%-os turisztikai hozzájárulást kell fizetni.

Nagy Attila a NAV kiemelt tájékoztatási referense a TAO (társasági adó) és a KIVA módosításairól tájékoztatta a megjelenteket. A TAO legnagyobb változása, hogy egy kulcsos lett, 2017-től 9 %, függetlenül az árbevétel nagyságától. Új adóalap csökkentő tényezők léptek hatályba, mint a startup vállalkozásba fektetők, mint azon cégek részére, akik a dolgozóik szociális juttatását kívánják növelni.

Az Szja-hoz hasonlóan a TAO-ban is eltörölték a Kkv-k beruházási adóalap kedvezményének felső határát. Viszont szigorították a más adóalanynak történő ingyenes juttatás szabályait.

A KIVA adónemet teljesen átszabta a jogalkotó, még kedvezőbb feltételeket biztosítva, azoknak, akik ezt az adózási módot választják.

  • A KIVA mértéke:
    • 2017-ben az adóalap 14 százaléka,
    • 2018-ban az adóalap 13 százaléka,

amelynek megfizetésével a kisvállalati adó alanya mentesül

  • a 9 százalékos társasági adó,
  • a 22 százalékos szociális hozzájárulási adó, és
  • a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás

bevallása és megfizetése alól.

A fórum végén további kérdéseket tehettek fel a vállalkozók az előadók részére, melyekre a válaszok is érkeztek.

Tájékoztatjuk a fórumon részt vetteket, hogy az előadások részletes prezentációját –az előadók jóváhagyásával- a megadott e-mail címre elküldjük.

 

VOSZ
Budapesti és Pest megyei Regionális Szervezete