január 19-én Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter a VOSZ elnökségi ülésén tájékoztatta a résztvevőket a vállalati szektorhoz kapcsolódó bürokrácia csökkentési programjukról, a vállalkozók adminisztrációs terheinek csökkentéséről szóló elképzelésekről. Fő hangsúlyt helyezett az állami bürokráciát képviselő apparátus átalakítására, az intézményrendszerben rejlő tartalékok feltárására, az apparátus létszámának jelentős csökkentésére.

Kérte a vállalkozókat, hogy segítsék a kormányzatot ebben a munkában. A VOSZ elnöke Demján Sándor és a VOSZ elnöksége úgy foglalt állást, hogy a kormány valós bürokrácia csökkentési elképzeléseit támogatja, mert ebben látja annak lehetőségét, hogy az így felszabaduló létszám miatt a költségvetési kiadások csökkentésével a későbbiekben a vállalkozók adó és járulék terhei is csökkenthetők lesznek.

A megbeszélést követően születtek a fentiekre javaslatok, majd a Miniszterelnökség részéről annak lehetősége merült fel, hogy egy országos konferencia sorozat keretében a vállalkozókat is tájékoztatják a Kormányzat bürokrácia csökkentési elképzeléseiről, valamint közvetlenül megkérdezik a vállalkozókat, hogy milyen ötleteik, javaslataik vannak a bürokrácia, az adminisztrációs munka csökkentésére, ésszerűsítésére.

A záró konferenciára június 10-én került sor Budapesten a Fővárosi Kormányhivatal Dísztermében.

A Kormányzat részéről Dr. Kovács Zoltán a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára, Dr. Szeleczki Zsuzsanna az NGM helyettes államtitkára, valamint Dr. György István Budapest Főváros Kormánymegbízottja vett részt. Köszöntőt mondott az előzőeken túl Demján Sándor a VOSZ elnöke, valamint Marjay Gyula a VOSZ BPMRSZ elnöke.

A kerekasztal beszélgetésben részt vett Dr. Medgyessy Ildikó az Elegant Design Zrt elnök-vezérigazgatója, valamint dr. Farkas József a Szaktudás Kiadóház Zrt vezérigazgatója.

Az állami vezetők továbbra is kiálltak a bürokrácia csökkentési folyamat mellett, de Dr. Kovács Zoltán elmondta, hogy ez nem megy egyik napról a másikra. Nagyon sok részletkérdést kell megoldani, amíg eredményeket lehet elérni. Meg kell oldani, hogy a kormányhivatalok azonos és egységes informatikai rendszerrel dolgozzanak. Ma ahány szakmai főosztály, annyi féle szakmai informatika rendszer- mondta el az államtitkár. Jelenleg 1952 törvény van hatályban, melyből az elmúlt időszakban már 220-at módosítottak a bürokrácia csökkentés jegyében. Az államtitkár 2018-ra várja, hogy valóban egy egységes informatikai rendszer működjön a közigazgatásban.

Dr. Szeleczki Zsuzsanna helyettes államtitkár a NAV által megkezdett átalakulási folyamatról szólt. Megjegyezte, hogy újra kell értelmezni, hogy az állam mennyire kíván beleszólni a vállalkozók életébe. A NAV igyekszik a legkevesebb bürokratikus terhet róni rájuk, de azt tudni, kell, hogy az adóhatóság egy végrehajtó szervezet és nem jogalkotó.

Demján Sándor arról beszélt, hogy ha a kormányzat nem hajtja végre azt a komoly létszámleépítéssel járó bürokratikus intézmény átalakítást, akkor komoly csődhelyzetbe kerülhet a gazdaság. A leépítéssel felszabaduló költségvetési források adnak lehetőséget, hogy a vállalkozók felé adót, járulékot csökkentsen a kormányzat. Az az ország, aki nem tudja a többi országhoz igazítani az állami költségeit, az verseny hátrányba kerül a többiekkel szemben és ebben a versenyben elbukik! Egy bukott ország pedig kiürül.

Javasolta a kormányzat felé, hogy alakítson ki egy olyan érdekeltségi rendszert, mely a bürokraták között is verseny helyzetet eredményez, ezzel komoly hatékonyság növekedés érhető el.

Marjay Gyula a VOSZ Budapesti és Pest megyei Regionális Szervezetének elnöke a bizalom, partnerség fogalmakat emelte ki köszöntőjében. Ez feltétlenül szükséges a hivatalok és a vállalkozók közötti ügyintézés folyamatában. Lehet hozni szigorú bürokratikus intézkedéseket a piacgazdaság tisztítása érdekében, mint az EKAER, vagy a foglalkoztatás területén történő bejelentések, de ha ezek már elérték, vagy elérik céljukat, legyen bátorsága a döntéshozóknak ezeket megszüntetni, egyszerűsíteni!

A kerekasztal beszélgetés során a vállalkozók elmondták véleményüket a kormányzati bürokráciáról. Itt is több javaslat fogalmazódott meg. Szükségesnek érzik az EKAER-t, de ez az Elegant-Desig-nál egy fél munkaerőt kíván folyamatosan, jó lenne egyszerűsíteni a folyamatot, de komoly energiát köt le a rendszeres statisztikai adatszolgáltatás is. A pályázatokhoz kapcsolódó adminisztrációs teher óriási, de még a fenntartási időszak ellenőrzései is komoly mennyiségű adatszolgáltatást igényelnek. Az oktatás, képzés fontosságára is felhívták a figyelmet. Nem lehet megfelelő szakembereket kapni a munkaerő piacon. Sürgősen kell e téren is lépni a kormánynak. Ehhez kapcsolódó javaslat volt, hogy a jó munkaerőt magasabb bérrel lehet megtartani, viszont a járulék terhek nagyon magasak, igy a vállalkozások nehezen emelnek bért. El kell érni, hogy az átlag feletti béremelést ne terhelje a szociális hozzájárulás, vagy csak egy minimális összeggel.

Szó volt róla, hogy a NAV „magyarul” adja ki határozatait és ne idézgessen a törvényből egy anyagban négyszer-ötször. Az egyéni vállalkozók egyszerűbb ügyintézése, pl. ne kelljen külön hiteles tulajdoni lap a székhely igazolására, mivel a címe rajta van a lakcím kártyán.

A kerekasztal beszélgetést a VEKOP-ról szóló előadás, valamint a műhelymunka követte.

1./ A záró konferenciát megelőző 21 konferencia alapvetően hasonló forgatókönyv alapján zajlottak, csak a Kormányzat képviselői változtak. A Miniszterelnökséget Dr. Kovács Zoltán ter. közigazgatásért felelős államtitkár, vagy helyettese dr. Zöld-Nagy Viktória h.államtitkár képviselte.

Az NGM-et többször az adókért felelős helyettes államtitkárok, úgymint Tamásné Czinege Csilla, dr. Szeleczki Zsuzsa, illetve a foglakoztatásért, munkaerőpiacért felelős államtitkár Cseresnyés Péter, illetve helyettesei dr. Odrobina László h.államtitkár,és Simon Attila h.államtitkár. Továbbá részt vett többször Lepsényi István gazdaságfejlesztésért felelős államtitkár, illetve helyettese Marczinkó Zoltán h.államtitkár.

A konferenciákon több, mint 1000 vállalkozás vett részt, akik több száz javaslatot fogalmaztak meg a bürokrácia csökkentés mellett.

2./ A kerekasztal beszélgetéseknek minden alkalommal 2 elnöki asztalnál ülő vállalkozó (VOSZ javaslat), illetve a beszélgetés második felébe a meghívottak is szót kaptak.

A kérdések a bürokrácia csökkentéssel kapcsolatosak, az elektronikus ügyintézéssel, adózási adminisztrációval, engedélyezésekkel, a hatásági alkalmazottak felkészültségével, és partnerségével voltak kapcsolatosak.

3./ Minden konferencián külön előadás is elhangzott a GINOP pályázatokról az NGM vezető munkatársaitól.

4./ A konferencia 30-50 perces műhely munkával zárult minden alkalommal, ahol a vállalkozók az egyedi tételes javaslatukat mondhatták el az alábbi témák szerint csoportosítva:

• vállalkozások indítását, növekedését akadályozó tényezők,
• ügyintézések egyszerűsítése
• ügyfelek tájékoztatása,
• hatósági ellenőrzések, engedélyezések.

Néhány összeszedett felvetés, javaslat, a teljesség igénye nélkül:

a./ Munkaerőpiac, foglalkoztatatás, képzés

– szakember képzés rövid és hosszútávú problémái,

– nincs megfelelő szakképzett munkaerő,

– közmunka program haladéktalan átalakítása, (aki dolgozni tud, dolgozzon!)

– munkakönyv visszaállítás,

– a dolgozó beléptetés, kiléptetés hatalmas papír alapú adminisztrációja fölösleges,

– miért a cégeknek kell levonni a dolgozók felé indított végrehajtásokat, (a munkáltató így a végrehajtó ingyenes teljesítési segédje)

– vállalkozói ismeretek oktatásának bevezetés már középiskolában

– munkaerő piaci aktivitást várnak, a felnőtt képzést egy kézbe tenni, a kamarák nem igazán tudják mit kell csinálni e területen,

– ipari tanulók foglalkoztatásának és támogatásának egyszerűsítése,

– nyugdíjasok továbbfoglalkoztatásának egyszerűsítése,

b./ Adó ügyek

– magas járulék terhek,

– a munkaerő megtartásához szükséges lesz magasabb béremelés, ne terhelje, vagy csak egy mérsékelt járulék a béremelés összegét,

– a kis adók összevonása, miért van 60 adónem,

– egy számlára fizethessenek a vállalkozók adót, majd a NAV ossza fel,

– stabil jogszabályi környezet szükségessége,

– Táppénz 1/3-a miért a vállalkozót terheli,

– párhuzamos adatszolgáltatások eltörlése

– KSH adatszolgáltatások feleslegessége,

– Iparűzési adó nyomtatványok, bevallások egységesítése,

– pénztárgép, ha kötelező, miért nem az állam fizeti a havi díját?

– EKAER jó, tisztítja a piacot, de nagyon bonyolult,

– ÁFA bevallások egyszerűsítése (2017-től még bonyolultabb lesz!)

– Mérleg- adóbevallás azonos adatokkal, miért kell,

– mikro vállalkozások részére további egyszerűsítések szükségesek, pl a KATA adó felső határát 12 mFt/évig a 6 millióról felemelni,

– NAV először a végrehajtás előtt küldjön felszólító levelet, majd utána incassáljon,

 c./ Hatósági ügyek

– Cégadatok módosításához miért kell mindig ügyvéd,

– Hatósági ügyek beadása előtt előzetes konzultáció lehetőségét kérik,

– Ingatlan nyilvántartási anomáliák, nem egyeznek a térképek a valósággal, a tulajdon lapokkal,

– a hatóság csak azt kérje be az ügyféltől, amivel ő nem rendelkezik. Miért kell pl mindig tulajdoni lapot beadni, mikor az a kormányhivatalnál meg van,

– hivatalok közötti információ áramlás hiánya,

– a hatósági ellenőrzések legyenek először preventívek, ne büntető jellegűek,

– az ellenőrzéskor ne csak azt nézzék és büntessék, hogy meg van-e minden szabályzat és aktualizálva van-e,

– Elektronikus ügyintézések tovább fejlesztése,

– Egyéni vállalkozóból Kft-be történő átalakulás egyszerűsítése, költségeinek csökkentése,

– A kormányhivatalok munkatársainak képzése, legyenek mindig naprakészek és tudják, mit hogyan kell elintézni,

d./ Egyéb javaslatok

– Bizalom, Partnerség, Tanácsadás! Ez legyen a jelszó a hatóság és a vállalkozás között.

– kamarai regisztrációs díj eltörlése,

– építési engedélyezési és hatósági eljárások ideje még mindig hosszú és hatalmas papír igényű,

– elektronikus építési napló használatának egyszerűsítése,

– a 40 eurós behajtási költségátalány jogszabályi módosítása, (most módosult, most sem jó!)

– a Közmű cégeknél nincs szabályozott ügyintézési határidő, állam az államban!

– induló vállalkozások hatékony segítése,

– pályázati dokumentációk sokasága, (csak akkor kelljen, ha nyer a pályázat), az utóellenőrzések egyszerűsítése,

– a közbeszerzési eljárások dokumentációinak csökkentése, egyszerűsítése,

– vízügyi hatósági engedélyezési ügyek felgyorsítása,

– kezdő vállalkozások tájékoztatásának hiánya, (mihez milyen engedély szükséges)

Beszámoló a Zugló Tv – ben is.