A KATA adónem változásairól, az érdekképviseletek javaslatairól Marjay Gyula, a VOSZ Budapesti és Pest megyei regionális szervezetének elnökségi tagja adott információt.

 

2020.szeptember 17-én „online” tartotta közgyűlését a VOSZ BPMRSZ, ahol a jelenlévők az alábbi napirendi pontokról tárgyaltak.

1)   Elnöki köszöntő Kissné Kászon Gabriella, a VOSZ Budapesti és Pest Megyei Regionális Szervezete elnöke

2)   Jegyzőkönyvvezető megválasztása
Jegyzőkönyv hitelesítők megválasztása
      Levezető elnök megválasztása
      Napirend elfogadása

3)   Személyi kérdések: Javaslat elnök helyettes választásra (határozat hozatal)

4)   Beszámoló a VOSZ Budapesti és Pest megyei Regionális Szervezete 2019. évi szakmai munkájáról.  Előadó: Marjay Gyula (korábbi elnök)

5)   A VOSZ Budapesti és Pest megyei Regionális Szervezete 2019. évi egyszerűsített éves beszámolójának megvitatása,

6)   Ellenőrző Bizottság jelentése, Előadó: Dr. Kálix Géza EB elnök

7)   A 2019. évi beszámolók elfogadása (Határozat hozatal)

8)   A 2020.évi szakmai és pénzügyi terv megvitatása, elfogadása (Határozat hozatal)

9)   Tájékoztató az Elnökség tagjainak visszahívásáról, kooptálásokról. (Asz. 3.2.pontja szerint)

10) Egyebek: – Tájékoztató a 2020.évi Regionális PRIMA rendezvénnyel kapcsolatos kérdésekről. PRIMA jelölésekről, Év Vállalkozója jelölésekről.

A Közgyűlés a meghirdetett 14.00 órai kezdetre nem volt határozatképes. Ezért az Elnök Asszony a meghívóban közölt 14:30 órai időpontra a közgyűlést újra összehívta.

A köztes időben Czöndör Szabolcs főosztályvezető, a Nemzeti Adó-és Vámhivatal Kiemelt Adó-és Vámigazgatósága Informatikai és Transzferár Ellenőrzési Főosztály adott tájékoztatást az on-line számla-adatszolgáltatás eddigi tapasztalatairól.

Az elnök asszony javasolta a kiküldött Meghívóban szereplő napirendi pontok elfogadását, amely a szavazást követően egyhangú elfogadásra került

A  3. napirendhez Kissné Kászon Gabriella az elnökség előterjesztése alapján javaslatot tett az elnökhelyettes tisztség betöltésére. A javasolt személy Marjay Gyula. Marjay Gyula elfogadta a felkérést. A jelenlévők a javaslatot névszerinti szavazással egyhangúlag elfogadták.

Ezt követően a levezető elnöknek adta át a szót.

A 4. – 5. napirendhez kapcsolódóan a levezető elnök Marjay Gyula röviden tájékoztatta a megjelenteket a VOSZ Budapesti és Pest megyei Regionális Szervezte 2019. évi szakmai munkájáról és a 2019. évi egyszerűsített éves beszámolójáról, amelyet elektronikusan is megküldtek a VOSZ tagok részére. Kiemelte, hogy a 2019-es évben sikerült az előző évi veszteségeket felszámolni és a szervezet nyereséggel zárt, mely a következő évek tartaléka lehet.

A mérleghez hozzá tette, hogy az Ellenőrző Bizottság megvizsgálta, arról a bizottság külön jelentésben számol be.

Dr. Kálix Géza a VOSZ BPMRSZ Ellenőrző Bizottsága a Közgyűlés elé terjesztett 3.769 ezer forint mérlegfőösszeggel és 3.373 ezer forint eredménnyel bíró 2019. évi egyszerűsített éves beszámolót megvizsgálta és megállapította, hogy annak összeállítása során megtartották a vonatkozó jogszabályi előírásokat. A működés során felmerült bevételek, költségek és ráfordítások megfelelően, a törvényben előírt módon tükrözik a gazdálkodást.

Fentiekre tekintettel az Ellenőrző Bizottság a Közgyűlés számára a 2019. évi beszámolót elfogadásra ajánlja. Hozzá tette, hogy kiküldésre került az Ellenőrző Bizottság által összeállított beszámoló is, de 2019-ben leginkább a gazdálkodás vizsgálatára szorítkoztak.

Bejelentés az Ellenőrző Bizottsághoz nem érkezett.  Kérte a jelenlévő tagokat a beszámoló elfogadására és arra, hogy az Ellenőrző Bizottság jelentését is fogadják el, melyet a Közgyűlés egyhangúlag elfogadott.

Ezt követően a szakmai beszámolót és a 2019. évi egyszerűsített éves beszámoló elfogadására került a sor.

A szavazást követően a levezető elnök megállapította, hogy a VOSZ Budapesti és Pest megyei Regionális Szervezete Közgyűlése egyhangúlag elfogadta a 2019. évi  beszámolókat.

8. Marjay Gyula ismertette a VOSZ BPMRSZ 2020. évi szakmai és pénzügyi tervét, amelyet 2020. szeptember 3-án megküldtünk a VOSZ BPMRSZ tagjai részére. Az elnökségi elfogadás óta a COVID vírus helyzet felülírta a terveket, vannak – voltak – lesznek rendezvények amit nem tudtunk megtartani, és lesznek amit más módon fogunk tudni megtatani. Áttértünk és továbbra is használjuk az Online konferenciákat, amiknek más tipusú költsége volt és lesz. Közvetlen telefonos tanácsadókat bízunk meg az egyes vállalkozói kérdések megválaszolására.

Tájékoztatta a részvevő tagokat, hogy ez a pénzügyi terv még év elején készült a VOSZ BPMRSZ kihelyezett elnökségi ülésére, amelyet az elnökség tagjai egyhangúlag elfogadtak. A vírus helyzet miatt a 15 pontos terv kicsit átalakul ezért várhatóan a pénzügyi terv sem úgy fog alakulni. Javasolta, hogy az elnökség kiemelt figyelemmel kövesse a járványhelyzethez igazodó szigorú költséggazdálkodást.

Továbbá tájékoztatta a megjelent tagokat, hogy a Regionális Prima Gálát idén a vírus helyzetre tekintettel sajnos nem kerül megrendezésre. A VOSZ Elnökségi határozata is ekként szól. A beérkezett Év-, Regionális Év vállalkozója és Kiemelkedő Társadalmi Szereplésért díjazottokat a VOSZ BPMRSZ elnöksége elfogadta és felterjesztette a VOSZ elnöksége részére. Az elnökség a jelöléseket  elfogadta. A díjak a jövő évben kerülnek átadásra.

Marjay Gyula kérte, hogy a  2020.évi szakmai és pénzügyi tervet a Közgyűlés fogadja el.

A szavazást követően megállapította, hogy a VOSZ Budapesti és Pest megyei Regionális Szervezete Közgyűlése egyhangúlag elfogadta a 2020 évi szakmai és pénzügyi tervezetét. Tartózkodás, ellenvetés nem volt.

9. Marjay Gyula tájékoztatta a Közgyűlésen résztvevőket, hogy technikai módosításról van szó. A VOSZ elnöksége az elmúlt évben 1 elnökségi tagunk szervezetét zárta ki a tagok soraiból. Nem összeférhetetlenség és nem etikai probléma miatt, hanem technikai nem fizetés miatt kizárta a VOSZ erről határozat született.

Elmondta, hogy új tagokat szeretnénk kooptálni az elnökség tagjai közé..

A napirendi pontokat követően Kissné Kászon Gabriella megköszönte a jelenlévőknek, hogy részt vettek közgyűlésünkön, ezt követően a Közgyűlést bezárta.

A VOSZ Budapesti és Pest megyei Regionális Szervezete meghívja tagjait a Vállalkozói Siker Klub rendezvényére:

WORK FLOW

Áramlatélmény a munkában című „online” tréningre
“A flow-élmény olyasvalami ami nem csak úgy megtörténik velünk, hanem inkább mi, szándékosan hozzuk létre!”   (Csíkszentmihályi Mihály)

TERVEZETT TEMATIKA

• Flow élmény, a megélés titka
• Célok, jövőkép, jövőkép teremtés módszertana
•      Egyéni, belső látásmód a cél keresztjében
• A Koncentráció megélése
•     Egyéni akadályok azonosítása és semlegesítési lehetőségek
•     Önismeret – az Egó-val és az önkételyek
•     Rejtett mozgósítható erőforrások
• Flow a munkában
• Áramlat-élmény SWOT analízis
•     Készségek/ kompetenciák és munka/feladata viszonylat flowban
•     Saját belső motivációnk – a tevékenység öröme
• Vezetők szerepe és felelőssége a saját és munkatársaik Flow élményével kapcsolatban
• Flow-élményt befolyásoló vállalati struktúra
• „Házi Feladat” – saját munkatársaim motivációja, kompetencia felmérése

Előadó: dr. Farkas Ilona Human Achievements Kft. Ügyvezetője, Tréner, Coach

Időpont: 2020.10.08. csütörtök 9-10,30 óra

Zoom rendszerű, ingyenes online előadás

 Kattintson ide a REGISZTRÁCIÓHOZ*

A rendezvény ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött (maximum 100 fő) Az előadásra történő csatlakozás információját szerda estig küldjük ki e-mailben Vállalkozói Siker Klub 2020. évi rendezvényeinek tervezete az alábbi linken található:  www.vsklub.hu  Információ: Trombitásné Kriszti telefon:06 70 436 5253 e-mail: titkarsag@vosz-kmrsz.hu

* A Vállalkozói Siker Klub rendezvényeire való regisztrációval és a rendezvények helyszínére történő belépéssel a résztvevők elfogadják, hogy a rendezvény egész területén zajló eseményekről kép-, film-, és hangfelvételek készülhetnek, amelyeken, a résztvevők is feltűnhetnek. A kép-, film-, és hangfelvétel felhasználása térben, időben, és felhasználási módban korlátlan. Adatkezelő (PMKIK, Pest Megyei KISOSZ, www.webkepzo.hu, www.vsklub.hu ) a későbbiekben korlátozás nélkül, szabadon jogosult az érintettről készült kép-, film-, és hangfelvétel megjelenítésére hasznosítására, felhasználására (pl. a jövőbeni rendezvényeinek népszerűsítésére), többszörözésére, közzétételére, átdolgozására, nyilvánosságra hozatalára. 

Mi illeti meg a munkavállalót karantén alatt? Többek között erről is beszélt Marjay Gyula, a VOSZ Budapesti és Pest megyei regionális szervezetének elnökhelyettese.

Hogyan érintheti a vállalkozókat a koronavírus járvány esetleges második hulláma? A kérdésre Marjay Gyula, a VOSZ Budapesti és Pest megyei regionális szervezetének elnökségi tagja válaszolt.

Közeledik a társasági beszámolók, mérlegek leadásának – a járvány miatt szeptember 30-ig -meghosszabbított határideje is, ám Marjay Gyula, a VOSZ Budapesti és Pest megyei regionális szervezetének elnökségi tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy nem érdemes az utolsó percig várni.

 

Az iskolakezdési támogatás kifizetésének adóterhei a vállalkozók számára immár gyakorlatilag azonosak a bérfizetés terheivel, ezért ahol van erre forrás, egyszerűbb bérként fizetni a támogatást – hívta fel a figyelmet Marjay Gyula, a VOSZ Budapesti és Pest megyei regionális szervezetének elnökségi tagja.

 

Változnak a KATA adózás szabályai, Marjay Gyula, a VOSZ Budapesti és Pest megyei regionális szervezetének elnökségi tagja segített az eligazodásban.

Nem csak online számla, hanem számlaadat szolgáltatás is bonyolítja, nehezíti a vállalkozók és a könyvelők munkáját július 1-től.

Amit szerettünk volna elkerülni, sajnos nem sikerült. Vagyis, minden befogadott számláról, melyből ÁFA-t kívánunk levonni, a tárgyidőszak ÁFA bevallásában tételesen adatot kell szolgáltatni! (Eddig ez csak a 100 ezer forint feletti ÁFA tartalmú számlákra vonatkozott.) Ezért is kell ráíratni a számlákra a vevő adószámát mindenképp. (Irodaszer, ceruzaelem, telefon számla, stb….)

Nem lesz egyszerű, fel kell rá már most készülni. A NAV több oldalas útmutatót készített, melyet most vágatlanul közlünk:

A számlaadat-szolgáltatás 2020. július 1-jétől alkalmazandó szabályai
befogadói oldalon

 

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) Összesítő jelentésre vonatkozó szabályokat tartalmazó 10. számú mellékletének szabályai 2020. július 1-jével megváltoznak, megszűnik a 100 000 forintos adóértékhatár. A befogadott számlákról, számlával egy tekintet alá eső okiratokról továbbra is az áfabevallás M lapjain szolgáltatandó adat, az alábbiak figyelembe vételével.

Milyen bizonylatról kell adatot szolgáltatni?

Az áfabevallás M lapján adat szolgáltatandó

• az olyan termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról valamint az előzőek ellenértékébe beszámító előlegről befogadott számláról, ami alapján az adóalany adólevonási jogot gyakorol, függetlenül az áthárított adó összegének (és az abból levont adó összegének) nagyságától,^[1]
• az adólevonás alapjául szolgáló számlát módosító, érvénytelenítő számlával egy tekintet alá okiratról, ha a módosításnak áfabevallásban elszámolandó, összegszerű hatása van.^[2]

Mivel az adatszolgáltatási kötelezettség továbbra is az adólevonás alapjául szolgáló számláról teljesítendő, az 1. pont szerinti bizonylatok körébe csak olyan számlák tartoznak, amelyeken áthárított adó szerepel. Így továbbra sem kell adatot szolgáltatni például a fordított adózás alá tartozó és az adómentes ügyletről befogadott számlákról. A 100 000 forint áthárított adóban meghatározott értékhatár megszűnése miatt ugyanakkor 2020. július 1-jétől minden olyan áthárított adót tartalmazó számláról adatot kell szolgáltatni, ami alapján az adóalany adólevonási jogot gyakorol.

A módosító számláról csak akkor szolgáltatandó adat, ha a módosítás eredményeként változik az adólevonás alapjául szolgáló számlában áthárított áfa összege, és ezért a módosító számla alapján az áfabevallásban a fizetendő vagy levonható adó összegét növelő tételt kell elszámolni.^[3]

Az adólevonási jog alapjául szolgáló számlát érvénytelenítő számláról mindig adatot kell szolgáltatni, mivel az értelemszerűen csökkenti a levonható adó összegét, így annak alapján az áfabevallásban fizetendő adót növelő tétel számolandó el. Ha a számlakibocsátó a számla módosítását egy sztornó számla és egy „új” számla kibocsátásával végzi, a sztornó számla és az „új” számla is az eredeti számla módosítására szolgál, így azokra a módosításra, módosító számlára vonatkozó szabályok alkalmazandóak.

 

Melyik áfabevallásban kell a számláról adatot szolgáltatni?

Az adólevonás alapjául szolgáló számláról változatlanul azon adómegállapítási időszakra vonatkozó áfabevallás M lapján szolgáltatandó adat, amelyikben az adóalany az adott számla alapján adólevonási jogot gyakorol.^[4] Így például abban az esetben, ha az adóalany egy 2019. januárjában teljesített ügyletről, 2019. decemberében kibocsátott, 50 000 forint áthárított adót tartalmazó számla alapján érvényesít adólevonási jogot a 2020. augusztusi adómegállapítási időszakra vonatkozó áfabevallásában, akkor ennek a számlának az adatait szerepeltetnie kell ezen áfabevallása M lapján.

A pénzforgalmi elszámolás (Áfa tv. XIII/A. fejezete szerinti különös adózási mód) alá eső ügylet tekintetében az általánostól eltérő rendelkezés alapján állapítandó meg az adólevonási jog keletkezésének az időpontja. E különös rendelkezésből fakadóan elfordulhat (például az ellenérték több részletben való megfizetése esetén), hogy a pénzforgalmi elszámolást választó adóalany által kibocsátott számla alapján a számlabefogadó adóalany a számlán áthárított adót csak több részletben, több adómegállapítási időszakban vonhatja le. Az Áfa tv. ezért az ilyen számláról teljesítendő adatszolgáltatással  kapcsolatban – továbbra is – rögzíti, hogy a bizonylatról csak egyszer kell adatot szolgáltatni, még pedig azon adómegállapítási időszakra vonatkozó bevallásban, amelyikben az adóalany a számla alapján először érvényesít adólevonási jogot.^[5]

Melyik bevallásban kell adatot szolgáltatni a számlával egy tekintet alá eső okiratról?

A számlával egy tekintet alá eső okiratról változatlanul azon adómegállapítási időszakra vonatkozó áfabevallás M lapján kell adatot szolgáltatni, amelyik bevallásban az adóalany a módosítás, érvénytelenítés hatását figyelembe veszi.^[6](Az eredeti számlán alapuló adólevonást követően az Áfa tv. 153/C. §-a alapján meghatározott adóelszámolási időszakban.)

Ha az adóalany az eredeti számla alapján nem gyakorol levonási jogot, mert a bevallás benyújtásáig már a rendelkezésére áll az eredeti számlát érvénytelenítő számla is, akkor az M lapon nem kell adatot szolgáltatnia se az eredeti, se az érvénytelenítő számláról. Ha az adóalany az adólevonás alapjául szolgáló számlát és annak módosítását ugyanazon adómegállapítási időszak áfabevallásában veszi figyelembe, akkor annak M lapján az eredeti számláról és a módosító számláról is adatot kell szolgáltatnia.

Pénzforgalmi elszámolás (Áfa tv. XIII/A. fejezete szerinti különös adózási mód) alá eső ügyletről kibocsátott számlát módosító, érvénytelenítő számlával egy tekintet alá eső okiratról továbbra is csak egyszer kell adatot szolgáltatni, még pedig azon adómegállapítási időszakra vonatkozó áfabevallás M lapján, amelyik bevallásban a számlával egy tekintet alá eső okiratot befogadó adóalany a módosítás, érvénytelenítés hatását először veszi figyelembe.^[7]

A számla milyen adatait kell szerepeltetni az M lapon?

Az adólevonás alapjául szolgáló számla esetében továbbra is az alábbi adatokat kell szerepeltetni az adatszolgáltatásban:

• a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó adózó (áfa- vagy evaalany) adószámának – csoportos adóalany esetén csoportazonosító számának – első nyolc számjegyét,
• a számlában feltüntetett áfaalapot,
• a számlában feltüntetett áfaösszeget,
• a számla sorszámát,
• ha a számlában szerepel teljesítési időpont, akkor azt,
• ha a számlán nem szerepel teljesítési időpont, akkor a számlán szereplő számlakibocsátási időpontot.^[8]

Ha az adóalany az áfabevallásban végszámla alapján érvényesít adólevonási jogot, akkor a 2020. július 1-jétől hatályos szabályok szerint az előző adatok feltüntetésén kívül, további adatokat is szerepeltetnie kell az adatszolgáltatásban. Végszámla alatt itt olyan, a teljesítésről kibocsátott számlát értünk, amiben az annak ellenértékébe beszámító (Áfa tv. 59. §-a szerinti) előleg elszámolása is megtörténik. Végszámla esetén adatot kell szolgáltatni az előleg figyelembe vételével adódó áfaalap, áfaösszeg különbözetről is.

Így abban az esetben például, ha az értékesített termék adóalapja 200 000 forint, adója 54 000 forint, és előlegként 127 000 forint megfizetése történt, akkor a végszámla alapján adatot kell szolgáltatni a 200 000 forint adóalapról, az 54 000 forint adóról és a 100 000 forint adóalap különbözetről, valamint a 27 000 forint adó különbözetről is.

 

Módosítás, érvénytelenítés esetén milyen adatok szerepeltetendőek az M lapon?

Azon adómegállapítási időszakról benyújtott áfabevallásban, amelyben az adóalany az adólevonás alapjául szolgáló számla módosításának, érvénytelenítésének hatását figyelembe veszi, az M lapon továbbra is szerepeltetnie kell:

• a módosított, érvénytelenített (eredeti) számla alábbi adatait:
• a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó adózó (áfa- vagy evaalany) adószámának – csoportos adóalany esetén csoportazonosító számának – első nyolc számjegyét,
• a számlában feltüntetett áfaalapot,
• a számlában feltüntetett áfaösszeget,
• a számla sorszámát,
• ha a számlában szerepel, akkor a teljesítési időpontot,
• ha a számlán nem szerepel teljesítési időpont, akkor a számlán feltüntetett számlakibocsátási időpontot és
• a módosító, érvénytelenítő okirat sorszámát és az adóalap, áthárított adó összegének a módosításból, érvénytelenítésből eredő változását.^[9]

Ha egy eredeti számlához több módosítás tartozik, akár a korábbi bevallási időszakokban, akár a tárgyidőszaki adómegállapítási időszakban, akkor a teljes számlasorozatot meg kell adni, vagyis az eredeti számla és az aktuális módosító számla/számlák mellett (között) a közbülső módosító számlákat is fel kell tüntetni. [Ezek megkülönböztetésére szolgálnak az M lapon az E (eredeti), a K (nem a tárgyidőszakban elszámolt) és KT (a tárgyidőszakban elszámolt) számlatípust jelölő kódértékek. Azokat a módosító tételeket, amiket az adóalany a bevallás fősoraiban az adókötelezettség megállapításánál a tárgyidőszakban számol el, KT kóddal kell jelölni.]

A módosítás, érvénytelenítés esetére meghatározott adatszolgáltatási szabályok alkalmazásakor nem azt kell figyelembe venni, hogy az adólevonási jog alapjául szolgáló számláról kellett-e adatot szolgáltatni (a június 30-ig hatályos előírások alapján), hanem azt, hogy a módosítás, érvénytelenítés hatásának elszámolása melyik adómegállapítási időszak bevallásában valósul meg. Így például abban az esetben, ha az adóalany a 2020. II. negyedévére vonatkozóan 50 000 forint áthárított adót tartalmazó számla alapján vont le adót, és ennek a számlának a módosítását a 2020. III. negyedévére vonatkozó áfabevallásában számolja el, akkor az utóbbi bevallása M lapján adatot kell szolgáltatnia, függetlenül attól, hogy az eredeti számláról a 100.000 Ft-os értékhatár el nem érése okán nem kellett.

 

Mikortól alkalmazandóak először a 2020. július 1-jétől hatályos rendelkezések?

Az Áfa tv. átmeneti rendelkezése értelmében (338. §) a befogadott számlákról, az áfabevallás M lapján teljesítendő adatszolgáltatásra még a 2020. június 30-án hatályos rendelkezések alkalmazandóak azon számla, számlával egy tekintet alá eső okirat esetén, amely alapján az adóalany 2020. június 30. napját magában foglaló adómegállapítási időszakban gyakorol levonási jogot, veszi figyelembe a módosítás vagy érvénytelenítés hatását.

Az átmeneti rendelkezésből következően tehát a 2020. július 1-jétől hatályos szabály

• azokra a számlákra alkalmazandó először, amelyek alapján a havi bevalló adóalany a 2020. július havi, a negyedéves bevalló adóalany a 2020. III. negyedévi, éves bevalló a 2021. évi adómegállapítási időszakról benyújtott áfabevallásában érvényesít adólevonási jogot, és
• azokra a módosításokra, érvénytelenítésekre alkalmazandó először, amelyeknek a hatását az előzőek szerinti bevallásában veszi fegyelembe.

[Pénzügyminisztérium PM/12861-1/2020. – Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás 2475546404/2020.]

A VOSZ Budapesti és Pest Megyei Regionális Szervezete a működési területén belül képviseli tagságának véleményét, regionális érdekeit, fellép tagjai érdekében, a fővárosi és a Pest megyei helyi szintű hatóságoknál, hivataloknál és szervezeteknél.
Marjay Gyula elnökségi taggal beszélgettünk. 

‒ Még tavasszal, a veszélyhelyzet idején szakmai szimpóziumot tartottak a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások helyzetéről, illetve mielőbbi újraindulásuk lehetőségeiről. Melyek voltak a tanácskozás legfontosabb megállapításai?

‒ Már a szimpózium idején láttuk, hogy nem egy szokványos dologgal, nem pénzügyi válsággal állunk szemben. Megállapítottuk, hogy a kkv-szektor, de ezen belül is a mikrovállalkozások a legérzékenyebbek és a legsérülékenyebbek. Az ágazatok közül pedig a turizmus, a vendéglátás és a kapcsolódó üzletágak, a fuvarozás, a személyi szolgáltatások stb. Tovább olvasás>>>