Nem csak online számla, hanem számlaadat szolgáltatás

Nem csak online számla, hanem számlaadat szolgáltatás is bonyolítja, nehezíti a vállalkozók és a könyvelők munkáját július 1-től.

Amit szerettünk volna elkerülni, sajnos nem sikerült. Vagyis, minden befogadott számláról, melyből ÁFA-t kívánunk levonni, a tárgyidőszak ÁFA bevallásában tételesen adatot kell szolgáltatni! (Eddig ez csak a 100 ezer forint feletti ÁFA tartalmú számlákra vonatkozott.) Ezért is kell ráíratni a számlákra a vevő adószámát mindenképp. (Irodaszer, ceruzaelem, telefon számla, stb….)

Nem lesz egyszerű, fel kell rá már most készülni. A NAV több oldalas útmutatót készített, melyet most vágatlanul közlünk:

A számlaadat-szolgáltatás 2020. július 1-jétől alkalmazandó szabályai
befogadói oldalon

 

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) Összesítő jelentésre vonatkozó szabályokat tartalmazó 10. számú mellékletének szabályai 2020. július 1-jével megváltoznak, megszűnik a 100 000 forintos adóértékhatár. A befogadott számlákról, számlával egy tekintet alá eső okiratokról továbbra is az áfabevallás M lapjain szolgáltatandó adat, az alábbiak figyelembe vételével.

Milyen bizonylatról kell adatot szolgáltatni?

Az áfabevallás M lapján adat szolgáltatandó

  • az olyan termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról valamint az előzőek ellenértékébe beszámító előlegről befogadott számláról, ami alapján az adóalany adólevonási jogot gyakorol, függetlenül az áthárított adó összegének (és az abból levont adó összegének) nagyságától,[1]
  • az adólevonás alapjául szolgáló számlát módosító, érvénytelenítő számlával egy tekintet alá okiratról, ha a módosításnak áfabevallásban elszámolandó, összegszerű hatása van.[2]

Mivel az adatszolgáltatási kötelezettség továbbra is az adólevonás alapjául szolgáló számláról teljesítendő, az 1. pont szerinti bizonylatok körébe csak olyan számlák tartoznak, amelyeken áthárított adó szerepel. Így továbbra sem kell adatot szolgáltatni például a fordított adózás alá tartozó és az adómentes ügyletről befogadott számlákról. A 100 000 forint áthárított adóban meghatározott értékhatár megszűnése miatt ugyanakkor 2020. július 1-jétől minden olyan áthárított adót tartalmazó számláról adatot kell szolgáltatni, ami alapján az adóalany adólevonási jogot gyakorol.

A módosító számláról csak akkor szolgáltatandó adat, ha a módosítás eredményeként változik az adólevonás alapjául szolgáló számlában áthárított áfa összege, és ezért a módosító számla alapján az áfabevallásban a fizetendő vagy levonható adó összegét növelő tételt kell elszámolni.[3]

Az adólevonási jog alapjául szolgáló számlát érvénytelenítő számláról mindig adatot kell szolgáltatni, mivel az értelemszerűen csökkenti a levonható adó összegét, így annak alapján az áfabevallásban fizetendő adót növelő tétel számolandó el. Ha a számlakibocsátó a számla módosítását egy sztornó számla és egy „új” számla kibocsátásával végzi, a sztornó számla és az „új” számla is az eredeti számla módosítására szolgál, így azokra a módosításra, módosító számlára vonatkozó szabályok alkalmazandóak.

 

Melyik áfabevallásban kell a számláról adatot szolgáltatni?

Az adólevonás alapjául szolgáló számláról változatlanul azon adómegállapítási időszakra vonatkozó áfabevallás M lapján szolgáltatandó adat, amelyikben az adóalany az adott számla alapján adólevonási jogot gyakorol.[4] Így például abban az esetben, ha az adóalany egy 2019. januárjában teljesített ügyletről, 2019. decemberében kibocsátott, 50 000 forint áthárított adót tartalmazó számla alapján érvényesít adólevonási jogot a 2020. augusztusi adómegállapítási időszakra vonatkozó áfabevallásában, akkor ennek a számlának az adatait szerepeltetnie kell ezen áfabevallása M lapján.

A pénzforgalmi elszámolás (Áfa tv. XIII/A. fejezete szerinti különös adózási mód) alá eső ügylet tekintetében az általánostól eltérő rendelkezés alapján állapítandó meg az adólevonási jog keletkezésének az időpontja. E különös rendelkezésből fakadóan elfordulhat (például az ellenérték több részletben való megfizetése esetén), hogy a pénzforgalmi elszámolást választó adóalany által kibocsátott számla alapján a számlabefogadó adóalany a számlán áthárított adót csak több részletben, több adómegállapítási időszakban vonhatja le. Az Áfa tv. ezért az ilyen számláról teljesítendő adatszolgáltatással  kapcsolatban – továbbra is – rögzíti, hogy a bizonylatról csak egyszer kell adatot szolgáltatni, még pedig azon adómegállapítási időszakra vonatkozó bevallásban, amelyikben az adóalany a számla alapján először érvényesít adólevonási jogot.[5]

Melyik bevallásban kell adatot szolgáltatni a számlával egy tekintet alá eső okiratról?

A számlával egy tekintet alá eső okiratról változatlanul azon adómegállapítási időszakra vonatkozó áfabevallás M lapján kell adatot szolgáltatni, amelyik bevallásban az adóalany a módosítás, érvénytelenítés hatását figyelembe veszi.[6](Az eredeti számlán alapuló adólevonást követően az Áfa tv. 153/C. §-a alapján meghatározott adóelszámolási időszakban.)

Ha az adóalany az eredeti számla alapján nem gyakorol levonási jogot, mert a bevallás benyújtásáig már a rendelkezésére áll az eredeti számlát érvénytelenítő számla is, akkor az M lapon nem kell adatot szolgáltatnia se az eredeti, se az érvénytelenítő számláról. Ha az adóalany az adólevonás alapjául szolgáló számlát és annak módosítását ugyanazon adómegállapítási időszak áfabevallásában veszi figyelembe, akkor annak M lapján az eredeti számláról és a módosító számláról is adatot kell szolgáltatnia.

Pénzforgalmi elszámolás (Áfa tv. XIII/A. fejezete szerinti különös adózási mód) alá eső ügyletről kibocsátott számlát módosító, érvénytelenítő számlával egy tekintet alá eső okiratról továbbra is csak egyszer kell adatot szolgáltatni, még pedig azon adómegállapítási időszakra vonatkozó áfabevallás M lapján, amelyik bevallásban a számlával egy tekintet alá eső okiratot befogadó adóalany a módosítás, érvénytelenítés hatását először veszi figyelembe.[7]

A számla milyen adatait kell szerepeltetni az M lapon?

Az adólevonás alapjául szolgáló számla esetében továbbra is az alábbi adatokat kell szerepeltetni az adatszolgáltatásban:

  • a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó adózó (áfa- vagy evaalany) adószámának – csoportos adóalany esetén csoportazonosító számának – első nyolc számjegyét,
  • a számlában feltüntetett áfaalapot,
  • a számlában feltüntetett áfaösszeget,
  • a számla sorszámát,
  • ha a számlában szerepel teljesítési időpont, akkor azt,
  • ha a számlán nem szerepel teljesítési időpont, akkor a számlán szereplő számlakibocsátási időpontot.[8]

Ha az adóalany az áfabevallásban végszámla alapján érvényesít adólevonási jogot, akkor a 2020. július 1-jétől hatályos szabályok szerint az előző adatok feltüntetésén kívül, további adatokat is szerepeltetnie kell az adatszolgáltatásban. Végszámla alatt itt olyan, a teljesítésről kibocsátott számlát értünk, amiben az annak ellenértékébe beszámító (Áfa tv. 59. §-a szerinti) előleg elszámolása is megtörténik. Végszámla esetén adatot kell szolgáltatni az előleg figyelembe vételével adódó áfaalap, áfaösszeg különbözetről is.

Így abban az esetben például, ha az értékesített termék adóalapja 200 000 forint, adója 54 000 forint, és előlegként 127 000 forint megfizetése történt, akkor a végszámla alapján adatot kell szolgáltatni a 200 000 forint adóalapról, az 54 000 forint adóról és a 100 000 forint adóalap különbözetről, valamint a 27 000 forint adó különbözetről is.

 

Módosítás, érvénytelenítés esetén milyen adatok szerepeltetendőek az M lapon?

Azon adómegállapítási időszakról benyújtott áfabevallásban, amelyben az adóalany az adólevonás alapjául szolgáló számla módosításának, érvénytelenítésének hatását figyelembe veszi, az M lapon továbbra is szerepeltetnie kell:

  • a módosított, érvénytelenített (eredeti) számla alábbi adatait:
  • a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó adózó (áfa- vagy evaalany) adószámának – csoportos adóalany esetén csoportazonosító számának – első nyolc számjegyét,
  • a számlában feltüntetett áfaalapot,
  • a számlában feltüntetett áfaösszeget,
  • a számla sorszámát,
  • ha a számlában szerepel, akkor a teljesítési időpontot,
  • ha a számlán nem szerepel teljesítési időpont, akkor a számlán feltüntetett számlakibocsátási időpontot és
  • a módosító, érvénytelenítő okirat sorszámát és az adóalap, áthárított adó összegének a módosításból, érvénytelenítésből eredő változását.[9]

Ha egy eredeti számlához több módosítás tartozik, akár a korábbi bevallási időszakokban, akár a tárgyidőszaki adómegállapítási időszakban, akkor a teljes számlasorozatot meg kell adni, vagyis az eredeti számla és az aktuális módosító számla/számlák mellett (között) a közbülső módosító számlákat is fel kell tüntetni. [Ezek megkülönböztetésére szolgálnak az M lapon az E (eredeti), a K (nem a tárgyidőszakban elszámolt) és KT (a tárgyidőszakban elszámolt) számlatípust jelölő kódértékek. Azokat a módosító tételeket, amiket az adóalany a bevallás fősoraiban az adókötelezettség megállapításánál a tárgyidőszakban számol el, KT kóddal kell jelölni.]

A módosítás, érvénytelenítés esetére meghatározott adatszolgáltatási szabályok alkalmazásakor nem azt kell figyelembe venni, hogy az adólevonási jog alapjául szolgáló számláról kellett-e adatot szolgáltatni (a június 30-ig hatályos előírások alapján), hanem azt, hogy a módosítás, érvénytelenítés hatásának elszámolása melyik adómegállapítási időszak bevallásában valósul meg. Így például abban az esetben, ha az adóalany a 2020. II. negyedévére vonatkozóan 50 000 forint áthárított adót tartalmazó számla alapján vont le adót, és ennek a számlának a módosítását a 2020. III. negyedévére vonatkozó áfabevallásában számolja el, akkor az utóbbi bevallása M lapján adatot kell szolgáltatnia, függetlenül attól, hogy az eredeti számláról a 100.000 Ft-os értékhatár el nem érése okán nem kellett.

 

Mikortól alkalmazandóak először a 2020. július 1-jétől hatályos rendelkezések?

Az Áfa tv. átmeneti rendelkezése értelmében (338. §) a befogadott számlákról, az áfabevallás M lapján teljesítendő adatszolgáltatásra még a 2020. június 30-án hatályos rendelkezések alkalmazandóak azon számla, számlával egy tekintet alá eső okirat esetén, amely alapján az adóalany 2020. június 30. napját magában foglaló adómegállapítási időszakban gyakorol levonási jogot, veszi figyelembe a módosítás vagy érvénytelenítés hatását.

Az átmeneti rendelkezésből következően tehát a 2020. július 1-jétől hatályos szabály

  • azokra a számlákra alkalmazandó először, amelyek alapján a havi bevalló adóalany a 2020. július havi, a negyedéves bevalló adóalany a 2020. III. negyedévi, éves bevalló a 2021. évi adómegállapítási időszakról benyújtott áfabevallásában érvényesít adólevonási jogot, és
  • azokra a módosításokra, érvénytelenítésekre alkalmazandó először, amelyeknek a hatását az előzőek szerinti bevallásában veszi fegyelembe.

[Pénzügyminisztérium PM/12861-1/2020. – Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás 2475546404/2020.]

A vállalkozók egyre bizakodóbbak

A VOSZ Budapesti és Pest Megyei Regionális Szervezete a működési területén belül képviseli tagságának véleményét, regionális érdekeit, fellép tagjai érdekében, a fővárosi és a Pest megyei helyi szintű hatóságoknál, hivataloknál és szervezeteknél.
Marjay Gyula elnökségi taggal beszélgettünk. 

‒ Még tavasszal, a veszélyhelyzet idején szakmai szimpóziumot tartottak a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások helyzetéről, illetve mielőbbi újraindulásuk lehetőségeiről. Melyek voltak a tanácskozás legfontosabb megállapításai?

‒ Már a szimpózium idején láttuk, hogy nem egy szokványos dologgal, nem pénzügyi válsággal állunk szemben. Megállapítottuk, hogy a kkv-szektor, de ezen belül is a mikrovállalkozások a legérzékenyebbek és a legsérülékenyebbek. Az ágazatok közül pedig a turizmus, a vendéglátás és a kapcsolódó üzletágak, a fuvarozás, a személyi szolgáltatások stb. Tovább olvasás>>>

Vállalkozói sarok

Az online számlázás július 1-jei kiterjesztéséről, a NAV által szeptember 30-ig gyakorolt türelmi idő feltételeiről is tájékoztatást adott Marjay Gyula, a VOSZ Budapesti és Pest megyei regionális szervezetének elnökségi tagja.

Ha valaki nem tud eleget tenni, a NAV szept. 30-ig türelmi időt ad, de ennek vannak feltételei.
– Figyelem, gépi nyugtát és számlát együtt nem adunk!!

Nem csak az ÁFA tv. változik, hanem a TB törvény is július 1-től
Pl: Nyugdíjast már ha mbízási jogviszonyban foglalkoztatunk, akkor sincs járulék, csak 15 % szja.

Csökkent a jegybanki alapkamat! Ésszerű, de meglepő jegybanki döntés!

A NAV online számlázási adatszolgáltatás változásai július 1-jétől

A VOSZ Budapesti és Pest megyei Regionális Szervezete és Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara közösen meghívja Önt

2020. június 24-én, szerdán 10:00-12:00 órai

kezdettel tartandó

A NAV online számlázási adatszolgáltatás változásai  július 1-jétől

című

 VÁLLALKOZÓI ADÓFÓRUMRA

 A veszélyhelyzetre, valamint a vállalkozói igényekre tekintettel távoktatás keretében kerül lebonyolításra

 A rendezvény helyszíne: távoktatás, 10:00-12:00


Köszöntők:
Marjay Gyula a VOSZ Budapesti és Pest Megyei Regionális Szervezete elnökségi tagja
Dr. Vincze Gábor a PMKIK főtitkára

10:00-12:00 ig:  NAV adatszolgáltatás változásai online számlázás

Előadó: Czöndör Szabolcs főosztályvezető Nemzeti Adó-és Vámhivatal Kiemelt Adó-és Vámigazgatósága Informatikai és Transzferár Ellenőrzési Főosztály

Az előadás a GoToMeeting rendszeren keresztül kerül lebonyolításra. Ehhez kapcsolódóan minden információt megküldünk és mellékelünk egy saját videóanyagot a GoToMeeting használatához.

A webes jelentkezés korlátozott számban (max. 200 fő):
Regisztráció>>> http://vosz-kmrsz.hu/program-regisztracio/

Felhívjuk a figyelmét, hogy olyan e-mail címen regisztráljon, amivel be tud lépni bárhonnan.

Kérjük, hogy csak a biztos résztvevők regisztráljanak a helyek korlátozott számára tekintettel.

Konzultáció: Előzetes konzultációs kérdéseket tehetnek fel a NAV szakembere részére 2020. június 20-ig, a titkarsag@vosz-kmrsz.hu e-mail címre megküldve. A feltett kérdésekre a választ az előadáson megkapják, vagy esetleg a későbbiekben írásban. Továbbá lehetőségük van az előadás alatt chaten kérdéseket feltenni és erre is természetesen válaszokat kapnak.


Szeretettel várunk minden érdeklődőt.  A rendezvény a VOSZ, a PMKIK, BKIK, és a ZVSZ tagjai számára díjmentes, de  2020. június 22. hétfő, 12 óráig előzetes regisztrációhoz kötött. Kérjük, hogy részvételi szándékát előre jelezze
a regisztrációs linken http://vosz-kmrsz.hu/program-regisztracio/

Üdvözlettel:

                                      Kissné Kászon Gabriella                     Dr. Vereczkey Zoltán

                                        VOSZ BPMRSZ elnöke                            PMKIK elnöke

Vállalkozói sarok

Újabb kedvezmények, szabályváltozások segítik a karantén miatt nehéz helyzetbe került vállalkozók, vállalkozások túlélését. A részletekkel Marjay Gyula, a VOSZ Budapesti és Pest megyei regionális szervezetének elnökségi tagja szolgált.

Vállalkozói sarok

Folyamatosan jelennek meg azok az intézkedések, amelyek a járvány miatt nehéz helyzetbe került vállalkozásokon szeretnének segíteni. Friss információval szolgált az újabb rendeletekről Marjay Gyula, a VOSZ Budapesti és Pest megyei regionális szervezetének elnökségi tagja.

A koronavírus járvány hatása a gazdasági életre

Fotó: OPH

A koronavírus járvány hatása a gazdasági életre – a hazai mikro- kis- és középvállalkozások helyzete  A szakmai szimpózium 1. rész megtekinthető az Orientpress Hírügynökség oldalán>>>

A koronavírus járvány hatása a gazdasági életre – tudnivalók a hazai
mikro- kis- és középvállalkozások indításával kapcsolatban    Szakmai szimpózium 2.rész>>>